Bemutatkozunk Iskolatörténet Eredményeink Dokumentumok Kapcsolat
Névadónk
Bolyai János élete (1802-1860)
 
1802. december 15-én középnemesi családban született Kolozsvárott.

Apja Bolyai Farkas a marosvásárhelyi evangélikus katolikus kollégium tanára és a MTA levelező tagja. Korának kiemelkedő matematikusa volt.

Bolyai János 12 éves korában elvégezte a gimnázium 6-ik osztályát. 15 éves korában Bécsben folytatta tanulmányait, melyet öt év után kiváló eredménnyel fejezett be.

Kiváló eredménnyel elvégezte a bécsi Hadmérnöki Akadémiát és alhadnaggyá avatták. 21 éves korában hadnagyi, 22 évesen főhadnagyi, 24 éves korában kapitányi rangott kapott.

A hadseregben elsőszámú matematikus, hegedűvirtuóz, és vívó volt.

Lembergi katonai állomáshelyén kolerabetegségen esik át és idegállapota nagyon leromlik.

1832-ben megjelenik fő műve az APPENDIX, édesapja Tentamen című művének függelékeként.

1833-ban saját kérésére nyugdíjazták, majd visszatért Marosvásárhelyre.

Apjával folyton veszekedett, még párbajra is kihívta, mire apja kitiltotta a családi házból. Domáldi birtokukon teljes magányban töltött el tíz évet, majd 1843-ban apjától bocsánatot kért, és újra hazaköltözött.

Hat hétig tartott közöttük a béke, de utána újra veszekedni kezdtek, így ismét kiköltözött a domaldi birtokra.

1846-ban megint visszatért Marosvásárhelyre és ott a világtól elvonultan élt. Az elismerés hiánya nagyon elkeserítette.

Hosszas betegeskedés után 1860. január 27-én Marosvásárhelyen helyezték örök nyugalomra.

 
Bolyai János munkássága

Bolyai János is részben édesapja nyomdokain haladt, különösen, ami a párhuzamosok problémájának vizsgálatát illeti. E kérdéskört az 1820-as években sikerült tisztáznia, s a papa "Tentamen" című kétkötetes matematikai műve első kötete függelékében (Appendix, 1832.) adta közre "A tér abszolut igaz tudománya" címmel. E 26 oldalas, később világhírűvé lett dolgozatában Bolyai János arra mutatott rá, hogy az euklidészi és nem euklidészi geometria a párhuzamossági (tehát a XI.) axióma elhagyásával nyert axiómarendszerrel közösen írható le. Véleménye szerint az ún. párhuzamossági, tehát a XI. euklidészi axióma (avagy 5. posztulátum) független a többi euklidészi axiómától, s tagadásával az újszerű, ún. nem euklidészi geometria jön létre, ha pedig ezt az axiómát egyszerűen figyelmen kívül hagyjuk, akkor a két geometria közös elemeit magában foglaló, ún. abszolút geometriához jutunk. Ez a magyar matematika legnagyobb tudományos felismerése.

1834-ben megalkotta élete nagy művét Tan címmel. Emellett Bolyai János - más dolgozataiban - tisztázta a komplex számok geometriai szerepét (Respensio, 1837.), foglalkozott zeneelmélettel, filozófiai és nyelvészeti kérdésekkel, és természetesen a bécsi hadmérnöki főiskolán diplomát szerzett kapitány szűkebben vett szakmája, hadtudomány kérdésköreivel is foglalatoskodott. A világ nagy kérdései izgatták, amit hatalmas kézirati hagyatéka is igazol.

A két Bolyai életútja jellegzetesen magyar életút: keveseknek adatott meg ugyanis, hogy forradalmi gondolataikkal a nemzetközi tudósvilág színpadára lépjenek, s bizony Bolyai János sem került a sors kegyeltjei közé.

© 2015 Minden jog fenntartva! Bolyai János Általános Iskola, Nagykanizsa