Bemutatkozunk Iskolatörténet Eredményeink Dokumentumok Kapcsolat
Tájékoztató a TIOK programról

HEFOP 3.1.2.  pályázat

Térségi iskola- és óvodafejlesztő központok (TIOK) megalapítása a kompetencia-alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése érdekében

A projekt címe: Az egész életen át tartó tanulásra felkészítő kompetencia alapú nevelési-oktatási hálózat működtetése a Nyugat-dunántúli régióban

A projekt futamideje: 28 hó (2005. március 1. – 2007. június 30.)

Konzorciumvezető: Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet

A konzorcium által elnyert pályázati összeg: közel 150 millió Ft

Az együttműködés 3 megye (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye) 10 közoktatási intézménye között jött létre. Zala megyéből iskolánk és a zalaegerszegi Apáczai Csere János ÁMK vesz részt a programban.

A projekt költségvetésének nagyobb része eszközfejlesztésre (számítógépek, projektor, aktív táblák, székek, asztalok, TV-k, stb.) lett felhasználva.

A konzorciumvezető Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet a létrehozott Nyugat-dunántúli régiós hálózattal a konzorcium intézményeiben arra vállalkozott, hogy a kompetencia-alapú programcsomagokat kipróbálja a tanítási-tanulási folyamatban, adaptálja a helyi igényeknek megfelelően, majd ezeket tovább terjessze a térségben.

A projekt középpontjában az alapkészségnek, képességeknek (szövegértés-szövegalkotás, matematika-logika), a kulcskompetenciáknak (szociális, életviteli és környezeti, életpálya-építési, idegen nyelvi, információs és kommunikációs technológia) fejlesztése áll annak érdekében, hogy a diákokat felkészítsük az egész életen át tartó tanulásra, a mindennapi életben való helytállásra. Nagy hangsúlyt helyezünk a szociális hátrányokkal rendelkezők kompetenciáinak fejlesztésére, munkaerő-piaci esélyeik növelésére. A projekt a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztését, a kompetencia-alapú nevelés, oktatás és képzés új tartalmainak, eszközeinek meghonosítását, valamint a „jó gyakorlat” átadását is célul tűzte ki.

Az új eszközrendszerrel való tanítás elsődleges nyertesei a gyermekek/tanulók lesznek. Olyan képességek birtokába jutnak (az életen át tartó tanulás képessége), amellyel javulnak a munkaerő-piaci esélyeik. Csökken a lemorzsolódás, növekszik a választott iskolát befejezők száma, javul a munkanélküliségi ráta a térségben.Rövid távú hatásként jelentkező eredmény, hogy a hazai és nemzetközi mérések mutatói javulni fognak. A projekt hatásaként a szülő-iskola kapcsolata szorosabbá válhat. A projekt célként tűzte ki a fenntartóval való jobb együttműködést is.

Intézményünk az elmúlt tanévben az 5. évfolyamon kezdte meg a programcsomagok tesztelését 4 kompetenciaterületen (matematikai, szövegértés, életpálya-építési, idegen nyelvi) 10 fő pedagógus, és 78 tanuló részvételével.




A TIOK programmal kapcsolatos publikációk

Német nyelv "A" - kreatív kommunikáció

A nagykanizsai   Bolyai János Általános Iskola német szakos tanárai vagyunk, akik vállalkoztunk arra, hogy egy teljesen újszerű szemléletmódot viszünk a megszokott nyelvtanítási folyamatba. Nagy várakozással tekintettünk a feladat elé, amit igyekeztünk maradéktalanul teljesíteni. A módszert az 5. osztályban próbáltuk ki.

Mivel a teljes óraszám 30%-át tette ki a rendelkezésre álló 7 modul, ezért éltünk azzal a lehetőséggel, hogy szabadon beilleszthettük a tananyag megfelelő részeihez. Egy-egy modulra 5 óra állt rendelkezésre, ami kevésnek bizonyult. Hiányzott néhány nyelvtani ismeret vagy szóanyag, ami a modul sikeres végrehajtásának kulcsa lett volna. Ezért rugalmasan beillesztettünk néhány "alapozó" órát, így nem történt fennakadás.

A modulok tartalmilag igényesek, logikusak, ötletesek a feladatok, az alapelvei korszerűek. A tanulók jól motiválhatók. Az újszerű órák sikert arattak körükben, hiszen itt a csoportmunka dominált. Festettünk, barkácsoltunk, mesét dramatizáltunk, szituációs játékok, véleményalkotás színesítette az órákat. Újdonságként hatott az internet bevonása a nyelvoktatásba. Úgy gondoljuk, hogy a kezdeti frusztrációt, félelmet az idegen nyelven való megszólalástól sikerült fokozatosan feloldani. Ehhez természetesen a német nyelven történő óravezetés elengedhetetlen.

Egyetértünk abban, hogy a nyelvtanulás olyan konstruktív folyamat, ahol a tanár, már nem mint a tudás egyetlen birtokosa, közvetítője áll a tanulók előtt, hanem mint szervező, segítő, monitoráló.

Bátran merjük ajánlani ezt a módszert mindazoknak a kollégáknak, akik az újszerű gondolkodás hívei.

Paszternákné Nagy Ágnes

Szekeresné Sztankovics Andrea

 

Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület – egy év távlatában

Beköszöntő

A nagykanizsai Bolyai János Általános Iskola minden új pedagógiai módszerre nyitott, gyermekközpontú intézmény. Ezért örültünk a lehetőségnek, hogy csatlakozhattunk a Győr-Moson-Sopron megyei Pedagógiai Intézet által benyújtott HEFOP 3.1.2 pályázathoz.

A 2005/2006. tanévtől megyénk egyetlen általános iskolájaként veszünk részt az Európai Unió által finanszírozott kétéves programban.

Szövegértés- és szövegalkotás kompetencia-területen ketten kezdtük meg a programcsomag tesztelését az ötödik évfolyam két osztályában.

Általános tudnivalók a programcsomagról, a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterületről

Az általunk választott "A"-típusú programcsomag teljes műveltségterületet átfogó, tökéletes  lefedettséget biztosít a tananyag és az óraszám tekintetében. Heti öt órában tanítjuk. Ebben az értelemben az "A" programcsomag átmenetileg felfüggeszti a helyi program érvényességeit az adott területen. A kísérlet (program) csak a saját könyveit engedi használni, más tankönyvek használatát kizárja.

A program legfontosabb jellemzői:

Gyermekközpontú: 

  • egyénre szabott feladatokkal dolgozunk, segítve ezzel a szegregálódás csökkentését;
  • a tanulók tudását a már meglevő tudásra kell építenünk;
  • csak pozitívan értékelünk, ezáltal nem idézünk elő gyermekeinkben feszültséget, ezáltal oldottabb a hangulat;
  • csoportmunkában dolgozunk, így jobban figyelnek egymásra;
  • fontos a helyes én-kép kialakítása.

 Gyakorlatközpontú: 

  • teljes módszertani megújulás a tanulás-tanítás folyamatában,
  • műfaji sokszínűséget biztosít (vita, előadás, érvelés stb.)
  • nagyon fontos az elmélet és a gyakorlat együttes szerepe;
  • a nyelvi- és az irodalomórák nem válnak ketté.

 Tevékenységközpontú: 

  • fontos a feladatok sokszínűsége;
  • tanulók különböző képességeinek a fejlesztését szolgálják;
  • alkotó munkára ösztönöznek, állandó gondolkodásra késztetnek;
  • folyamatos önértékelést kérünk a gyermekektől;
  • nagyon fontos, hogy a meglévő szókincsüket alkalmazzák.

Személyes tapasztalataink egy év után

A programfejlesztés legfőbb célja - mely szerint az órákon az egyes gyerekek tudásszintjét is figyelembe vevő, tényleges képességfejlesztés folyjon -, véleményünk szerint maradéktalanul megvalósítható a programmal.

Az ötödik osztályos tananyag a gyermekek mindennapi életéhez közel álló témaköröket dolgoz fel, s így az ismeretek átadása, s a témába ágyazott képességfejlesztés könnyebben kivitelezhető. Már néhány hét elteltével is azt tapasztaltuk, hogy a gyengébb tanulók is könnyebben értek el sikereket, felismerték tudásuk értelmét, ami mindenképpen a gyermekek motiváltságának az alapja.

A gyerekek attól fogva, hogy beszélni kezdenek, szöveget alkotnak és értenek. Így nagyon sok ismeretanyagról komoly tudással rendelkeznek. A pedagógus feladata - s ez a programcsomag nagyon-nagy segítséget nyújt ebben -, hogy ezt a tudást feltárja és a fejlesztést kinek-kinek egyéni sajátosságaihoz, tudásszintjéhez, tempójához igazítsa.

Ezt segíti a feladatok sokszínűsége, mely az amúgyis időigényes tanári munkát ezzel jelentős mértékben megkönnyíti.  

Gyermekeink ma egészen más nyelvi-képi szövegkörnyezetben nőnek fel, mint akár 10 évvel korábban született társaik. A fejlesztés során ezért eltűnt a nyelvtan- és irodalom tantárgyak önállóságának a jelentősége, s leegyszerűsítve, „mindent ott tanítunk, ahol lehetőség adódik rá”. Ez nagy módszertani megújulást, szemléletváltást kíván a tesztelést végző pedagógustól, de a kezdeti nehézségek leküzdése után úgy gondoljuk, hogy ez is megvalósítható.

 

Igaz, a tananyag egészének a felépülését nem látjuk igazán át, hiszen még csak egyetlen kis szeletével ismerkedhettünk meg (az ötödik évfolyam tananyagával) , de hiányoljuk a leíró nyelvtan átfogó rendszerezését, amely igazából csak a hatodik évfolyamon indul. (az ötödik évfolyam tananyaga csak szövegértésre, szövegalkotásra, s alapvető jelentéstani ismeretekre korlátozódik).

Tetszik viszont, hogy a feladatok úgy épülnek fel, hogy a gyerekek megtapasztalhatják: a hétköznap és az irodalom miben hasonlít (vagy miben más); hogyan jelennek meg azonos helyzetek a nyelvhasználat két területén. Tehát tananyagukban a hétköznapi élet- és problémahelyzetek jelentik a kommunikációs hidat az irodalomhoz és a nyelvtanhoz. Így zárul a kör, mely magába zárja a kommunikációt, az irodalmat és a nyelvtant egyaránt.

Szokatlan, de véleményünk szerint mindenképpen jó a modulok (tanítási egységek) felépülése. (ráhangolódás, jelentésteremtés, reflektálás). A motiválást a „hétköznapi tudás” feltárása követi. Az új ismeret a gyermek számára új jelentést kap, majd a már megtanult ismereteket új szituációkban alkalmaztatjuk. Az egyes feladatok elvégzését mindig értékelés – önértékelés követi, ami mindig pozitív, így ösztönöz is egyben.

Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a fejlesztők sok esetben nem veszik figyelembe azt, hogy vannak gyengébb képességű tanulók is, akiknek a feladat szövegének a megértése is komoly gondot okozhat (ezt jeleztük is több ízben), s ezért sok esetben a feladatok, szabályok stb. szövegét egyszerűbbé, érthetőbbé kell tenni.

Összegzés 

A programcsomagot egy éven át teszteltük ötödik évfolyamon. Alapjaiban nagyon tetszik, a gyermekek kommunikációs képessége érezhetően sokat fejlődött. Életszerűbben gondolkodnak, beszélnek, oldanak meg különféle helyzetekből adódó problémákat, feladatokat.

 

Úgy érezzük, a program valóban az élethosszig tartó tanulás folyamatát alapozza meg, s nagyon jó lenne, ha nem csak a kipróbálás, a tesztelés szintjén maradna.

 

Nagykanizsa, 2006. november 12.

 

Kovács Lajosné

 

Dr. Kupóné Gasztonyi Edit

 

 

A fenti cikkek a TIOK program keretében a Hogyan tovább? című (a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet által kiadott) kiadvány különszámában jelentek meg.

© 2015 Minden jog fenntartva! Bolyai János Általános Iskola, Nagykanizsa