Boldogság órák - December 2024

Beszámoló – 2024. december

Boldogító jó cselekedetek

„Nem az számít, hogy mennyit adunk, hanem hogy mekkora szeretetet fektetünk az adásba.”

(Teréz anya)

Ezt az idézetet választottam a hónap mottójának. Úgy érzem a hónap napjait, cselekedeteit teljes mértékben jellemezte. Szeretettel adott ajándékok, figyelmességek, meglepetések gazdagították adventi, ünnepváró napjainkat.

Mindennap izgatottan teltek a reggelek: Milyen meglepetés vár aznap ránk? Ki kapja ma az adventi ajándékot? Tudunk-e valakinek örömet okozni? Mi lesz az aznapi meglepetés? Érkezik-e a Mikulás? Milyen program vár ma ránk? Készítünk-e ajándékot?...

Adventi kalendáriumot színeztünk. Pici papírangyalkák szálltak azokhoz, akik valami jót cselekedtek.

Az „Egy doboznyi szeretet” jótékonysági akcióhoz is csatlakoztunk. Sok kisgyerek hozott játékot, édességet, amiket aztán gondosan a cipősdobozokba raktunk. Remélve, hogy örömet szerzünk majd vele más kisgyerekeknek. Hálás vagyok a tanítványaimnak és a szüleiknek, hogy jó cselekedetükkel részese lehettünk egy jótékony adománygyűjtési akciónak.

„Meglepetés Neked…Meglepetés Tőled” cédulákat készítettem a gyerekeknek. Mindennap húztunk egyet, igyekeztünk, hogy teljesüljenek a kívánságok, titkos vágyak, jó cselekedetek, célba érjenek az üzenetek, kifejezhessük szeretetünket. A kívánságokat teljesítve karácsonyi zenét hallgattunk, filmet néztünk, elmentünk a főtérre a karácsonyi vásárba.

   Adventi meglepetés is várta a gyerekeket. Mindennap húztunk egy névkártyát. Akinek a neve szerepelt rajta, kivehette a kis ajándékát az adventi ajándékcsomagocskából. 

   A mézeskalács-ház napján papírból készítettünk házikókat, nagyon kreatív megoldások születtek. Kiegészítettük a feladatot, és mézeskalács emberkéket is színeztünk.

   Karácsonyi verseket tanultunk, majd osztály versmondóversenyt rendeztünk. Azon kívül, hogy egymást megörvendeztettük a versmondásunkkal, a legügyesebb versmondókat továbbjuttattuk az iskolai karácsonyi szavalóversenyre, ott is eredményesen szerepeltek. Büszkék voltunk rájuk.

   Ajándék könyvjelzőt készítettünk szeretteinknek.

   Sok szép iskolai Mikulás és karácsonyi program fokozta bennünk a karácsonyvárás örömét.

   A gyerekek egyik legkedvesebb adventi napja az lett, amikor karácsonyi partit rendeztünk. Mókás játékok, tréfás feladatok, „karácsonyi pulcsis összetartozás”, édes finomságok, vidám hangulat… ezek jellemezték a délutáni programunkat.

  Sok tanulóm kedveskedett, és lepte meg társait a neki hozott adventi kis ajándékokkal, édességgel, maguk készítette, szívből jövő kis figyelmességgel. Hálásan köszönöm nekik jóságukat és „hogy szeretetet fektettek az adásba”.

Az utolsó előtti napon, a meghitt karácsonyi iskolai ünnepségről visszatérve, egy ünnepi Boldogságórával zártuk az adventet. Közös éneklést, beszélgetést követően a mézeskalács házikóinkból egy kis karácsonyi falut építettünk. Még hóeséssel is megörvendeztettük a kis mézeskalács falu lakóit. Természetesen a Szeretet falu lakói mi voltunk, kívántuk, hogy a falu minden lakójának teljen az ünnep nagy-nagy szeretetben, békességben, boldogságban.

Kár, hogy ennek az ünnepi varázslatnak a rohanó idő véget vetett. Remélem, mindenkinek a téli szünetben folytatódik az ünnepi varázslat!