Boldogság órák - Június 2024

Beszámoló - 2024. június

A fenntartható boldogság

   Egész tanévben azon „munkálkodtunk”, hogy a boldogságfokozó stratégiákat megismerjük. Eljött az utolsó hónap, A FENNTARTHATÓ BOLDOGSÁG ideje, amikor már tudniuk kell a gyerekeknek, hogyan tudják alkalmazni ezeket a technikákat a mindennapi életben. Kíváncsi voltam, hogyan vizsgáznak ebből a tantárgyból!

Az év során célom volt, hogy elhintsem a kis Boldogság-Szeretet magokat a gyerekek szívében, hogy a virágokat, gyógynövényeket ők neveljenek belőle, lelkük egészségét szolgálva.

   Igyekeztük a vakáció előtti napokat kihasználni, örömteli percekkel gazdagítani, egymásra odafigyelni, nagyokat játszani, békében együtt lenni. (MEGBOCSÁTÁS Macinak már csak egyszer kellett egy összezördülésnél segítenie.) Számomra nagy öröm látni tanítványaimat, milyen együttműködő, egymásra odafigyelő, szeretetteljes kis közösséggé értek. A június adta megnövekedett szabadidő, több játékidőt is teremtett. Jó volt látni, milyen felszabadultan, nagy barátságban építettek, rajzoltak, barkácsoltak. A tanév során TÁRSAS KAPCSOLATAIK fejlődtek, új barátságok szövődtek.

   A hónap a visszaemlékezés hónapja volt. Emlékeinkből merítettünk.

Megleptem a gyerekeket, és az általam megőrzött 1. és 2. osztályos Boldogságórás munkáikat kiosztottam nekik. Élvezetes volt nézni, ahogy rácsodálkoztak a rég nem látott kis rajzaikra, alkotásaikra. Aki akart, kiállítást rendezhetett a munkáiból. Visszajöttek hozzánk a szuper hőseink, akik segítettek a CÉLOK elérésében, felkerültek az OPTIMISTA szemüvegek, megépítettük újra a MEGKÜZDÉS várát. Megnézegettük a gyerekekkel a hónapok témáihoz készített képmontázsokat. Nagyon szeretik visszanézni ezeket a fotókat. Így szálltunk fel az emlékezés vonatára, és álltunk meg a havi témák állomásain. Minden állomáson megpihentünk, beszélgettünk az adott témáról, felelevenítettük az emlékezetes pillanatokat. Újakkal gazdagítottuk.

   Mindenki megnyitotta a Boldogság-füzetét. Abba ragaszthatta bele a kedves rajzemlékeket. Igaz, az idő rövidsége miatt, nem sikerült a végére érni a feladatnak, de majd jövőre folytatjuk!

   Emlék-puzzle-t is készítettünk. A kirakó egy-egy elemére a gyerekeknek az év egy kedves emlékét kellett megrajzolniuk. Ezekből állt össze egésszé a faliújságunkra az összerakott kép.

A rajzot Éva néni tanítja, ő egy aranyos Vakáció-váró munkát talált ki a gyerekeknek: nyári bakancslistát írtak, rajzoltak. Változatos, kedves listák születtek. Remélem, sikerül a gyerekeknek elérni az álmaikat, és boldogan telik a nyári szünetük!

Kirándulásban, sportokban, TESTMOZGÁS-ban nem volt hiány ebben a hónapban sem.

Június hónapot egy osztálykirándulással indítottuk. A valóságban is vonatra szálltunk. Jókedvünkkel elűztük a borús időjárást, utána nem volt akadálya, hogy szuperül érezzük magunkat. A gyerekek szavazata alapján a legjobb élmény a sétahajókázás volt a Balatonon.

Részt vettünk az iskolai sportnapon is. A harmadik évfolyamosokkal lejátszottunk egy focimeccset. A tornateremben „labda-partit” tartottunk. Más napokon is szívesen alakítottunk csapatot az udvaron, hogy újabb labdajátékokat tanuljunk.

   A zenehallgatás, éneklés táncolás számunkra a kedves, örömhozó elfoglaltságok közé tartozik. Többször meghallgattuk, együtt énekelte az osztály az év kedves dalát a „Szeretet ábécét. Valamint Bagdi Bella „Jobb Veled a világ” dalára táncra perdültünk. Egyik napon Evelin nénivel dalos-sétára vittük a gyerekeket. Mit jelentett ez? Az APRÓ ÖRÖMÖK hónapját felidézve, igyekeztünk meglátni az apró szépségeket, virágokat, állatkákat. Ha pedig valamivel kapcsolatban (méh, csiga, katica, rózsa, fenyőfa…) egy nóta is eszünkbe jutott, azt elénekeltük. Az igazi öröm akkor ért bennünket, mikor sétánk során egy bölcsőde udvarához érkeztünk, a picik kint játszottak. A nevelőknek elmeséltük, hogy mi egy dalos-túrán vagyunk éppen, megengedik-e, hogy énekeljünk a kicsiknek. Nagy boldogság volt a gyerekeknek, hogy előadhatták kis közönségüknek a legkedvesebb dalaikat.

JÓ CSELEKEDETEK-ben sem volt hiány ebben a hónapban sem. Az osztálykiránduláson az egyik kislány szülei hívtak meg bennünket egy fagyizásra. Egy másik tanítványom, aki márciusban érkezett hozzánk, mindenkinek készített egy kis ajándékcsomagot, amelyek egy-egy üzenetet is rejtettek. Megköszönve a befogadást, az új barátságokat, az odafigyelést. Egy kisfiú pedig születésnapja alkalmából szintén fagyizásra hívott bennünket.

   Az utolsó találkozásunkkor, a bizonyítványosztáskor, megajándékoztam a gyerekeket egy HÁLA-oklevéllel, köszönetet mondva nekik egész éves Boldogságórás részvételükért.

Sok szép élménnyel gazdagodtunk, jelesre vizsgáztak tanítványaim BOLDOGSÁG tantárgyból. Ha még valamit tanulnunk, gyakorolnunk kell, azt jövőre folytatjuk!